Szeptember 19.

Pontosan 16 éve és 13 órája láttam meg a napvilágot, és sírtam fel először. Ma is sírtam eleget, hiszen a mai napom nagyon rossz volt rengeteg csalódással. Reggel úgy ébredtem, hogy végre elmondhatom magamról, hogy 16 éves vagyok. Aztán a suliban még 8 előtt jött az első csalódás: a Lilla már napok óta kérdezi, hogy mit szeretnék szülinapomra, de ma még csak meg sem említette, és azt sem mondta, hogy Boldog szülinapot! Ez nagyon fájt nekem, és nem is értettem igazán, mert láttam a szemében, hogy ő ezt direkt azért csinálja, hogy engem hergeljen fel, de csak nagyon megbántott. Emellett egy csomó rossz jegyet is kaptam, ami mégjobban lehangolt, úgyhogy bátran állíthatom, hogy ez a szülinapom rémes volt.

Megin egy összefoglaló arról, mi is történik velem mostanában

Hát elkezdődött a suli. Nem szivesen beszélek róla. Eleinte azzal vigasztaltam magam, hogy legalább megoint láthatom osztálytársaimat, de ez a kezdeti varázs negyon hamar megszünt. Minden reggel felkelni, idejönni a Perczelbe, és délutánonként tanulni a nyári szünet után? Elég nehéz ezt megszokni.